It is quite common, that formerly important facilities – which wasn't built specifically next to nature reservations, manufactories, weekend houses, mansions - after a short time usage go to waste and then remain empty. In time these buildings start to run down because of the nature and weather conditions, and will be forgotten. Such areas as these then can serve as a habitat for the fauna. In my series, Greenzone, I deal with the situation of the protected animal species found in Hungary and the often reckless expansion of humans. My goal is to draw the viewer's attention to the possibility that endangered species in the future will maybe live just in our memory like most of today’s completely extinct species. Nowadays numerous animals can be seen only on a picture, or as a stuffed animal in Natural History Museums. In my series I propose an imaginative way for the animals to adapt through the abandoned weekend houses. I paired the locations with my 2D animals so that they seem naturalistic at first sight, but after a while if you stare long enough you feel something unusual. I think my option to this problem- that they get back these areas- is insignificant yet. In my work I refer to their population’s reduction and their compulsive adaptation.

 

/

 

Gyakran előfordul, hogy pár év rendeltetésszerű használat után a korábban fontos létesítmények – melyek nem feltétlenül a természetvédelmi területek határára épültek, gyárak, nyaralók, lakóházak – üresen maradnak. Idővel ezek elfelejtődnek és a növények, illetve az időjárás viszontagságai miatt amortizálódni kezdenek. Az ilyen területek ezt követően élőhelyként szolgálhatnak az állatvilág számára. Zöldövezet című sorozatomban a Magyarországon fellelhető védett élőlényeink helyzetével és a sokszor meggondolatlan emberi terjeszkedés kapcsolatával foglalkozom. Célom ráirányítani a néző figyelmét arra a lehetőségre, hogy veszélyeztetett fajaink a közeljövőben pusztán csak emlékként fognak élni, mint jó pár mára már teljesen kihalt állatfaj. Napjainkban sokukat csak képeken vagy természettudományi múzeumokban – preparált formában – láthatjuk. Munkámban - egy a még élőket veszélyeztető - sorsukra maradt területeken, elhagyatott nyaralókon keresztül vetek fel egy-egy általam elképzelt lehetséges módszert az állatok alkalmazkodására. Helyszíneimet két dimenziós állataimmal úgy párosítottam össze, hogy azok természetesnek tűnjenek, de kisebb tanulmányozás után mégis szokatlannak tartsuk azokat. Úgy gondolom felállított opcióim, melyeken bizonyos területeket ezek visszahódítanak még abszolút nem számottevő. Munkámban egyúttal utalok populációjuk csökkenésére és kényszeres alkalmazkodásukra.